Végre! 🙂
Szeretettel köszöntöm, azokat, akik ennek a blognak az olvasását választják. Úgy godolom, nyitott gondolkodású, toleráns, jószándékú emberek, olyanok, akik csak pálcát törni akarnak egy ,,kisebbség” fölött, remélem, nem vesztegetik értékes életidejüket éppen itt…
Ha visszalátogatsz erre az oldalra, egy harmincas, már bekötött fejű, párjával együtt terhességet nem tervező kutya-anyu és többszörös nagynéni merengéseit olvashatod majd többnyire, úgynevezett ventingjét, azaz fellélegzését a teher alól, amit társadalmunk szeretni ránk pakolni, miszerint: SZÜLJ ÉS IDŐBEN! Nyílván, hogy legyen, aki eltartsa a nyugdíjasokat… Vagy mert állam bácsi tényleg úgy gondolja, ez az ország biza keresztény (kérdem, hogy lehetne bármely ország is vallásos??…) és a ,,szaporodj és sokasodj” passzol minden-egyes-magyar-pár értékrendjébe. Hah…
Tegnap, amikor az életmódunkat, szüléshez való hozzáállásomat időről időre kritizáló és megkérdőjelező kolléganőm újabb utódjának születése fölött kellett kötelező extázisban kitörni, végképp besokalltam, így hát itt van ez a blog. De nagylelkű maradtam és, természetesen, mindhármunk nevében elküldtem jókívánságaimat. És nem tettem hozzá, hogy: ‘Én egyszerűen nem értem ezt a te hozzáállásodat’.
Szumma szummárum, előljáróban és utószóként:
A gyerek nem garancia a boldogságra, és, szülés nélkül is lehet garantáltan boldognak (és akár szülőnek!) lenni, úgy gondolom.
A továbbiakig üdv és szép napot:
Shawna
doggy-mom


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: